Régi technológiai, ma is hasznos – habarcs használata a tetőfedésben

Az építőipar technológiai fejlődése az utóbbi évtizedekben abba az irányba haladt, hogy hogyan lehet a legkisebb élőmunka igény és a karbantartáshoz szükséges feladatok lehetőleg minimálisra csökkentsék. Ezen irány sokszor az épület szerkezetek teljes leegyszerűsödéséhez vezethet. Ezek közzé tartozik a tetőfedőmunkánál használatos habarcs használatának kiiktatása is.

Nézzünk egy példát, amikor a habarcs használata nem nélkülözhető ill. a habarcs nélküli megoldás több szakszerűtlenséget okozhat. 
Az 1. fotó mutat egy hazánkban is jellemző épületek utcai homlokzatán megjelenő gerinc és élgerinc csomópont találkozási pontja. Ennek a csomópontnak a lezárása a csapadékvíz ellen és a porhó elleni lezárása szakszerűen csak habarccsal oldható meg.

1. fotó
 

A tetőfedésben használt habarcs használatával az épület egy egyedi megjelenést biztosít és a város képi megjelenése is meghatározó lehet 2. sz. fotó.

2. fotó

Az anyagipari épületek megjelenésével a magastetők helyett lapos tetők kerültek az épületekre, a tetőfedő szakma ellaposodott, megélhetést kevésbé nyújtott, a régi szakemberek a szakmát abbahagyták, a tudásukat nem tudták továbbadni. Ezzel a problémával a mai napokban is találkozunk, mert  ha megnézzük a szakmunkásképzésünket és annak színvonalát, hát látható a szakember – a szó igazi értelmében véve- már lassan hiányzik. Megmutatkozik ez, pl. egy műemlékes épület felújításában, mint mutatja a 3. sz,. fotó. A habarcs használata , hogyan is került előtérbe? A tetőfedésben tudjuk, hogy a fedélidom részei él, élgerinc, gerinc, vápa, oromél az időjárásnak jobban ki van téve, mint a nagy felületeken található fedési anyag. A fenti felsorolásba lévő fedélidom részek, a szél szívóhatásának, a porhó fedés alá való bejutásának fokozottabban vannak igénybe véve. Ezért itt rögzítéseket ill. tömítéseket kell használni. A jelenlegi technológiai fejlődés természetesen hozott más megoldást is, szegezést, csavarozást, száraz elemek használatát, de a legrégebbi hagyományos megoldás a habarcs használata.

3. fótó
 

Mi a késztető erő, hogy ezzel a hagyományos technológiai műveletet újból elővettük. A kérdés megfelelése nagyon egyszerű a szélsőséges időjárás – viharos szelek, a porhó – megjelenése és az hatvan  vagy még több éve megépített és ma már feltétlenül felújításra kerülő igen értékes és műemlék épületek.. 

Hol használható a habarcsos képzés?

  • Él
  • Élgerinc
  • Vápa
  • Tetőcsúcs
  • Függőleges csatlakozások
    • Falcsatlakozás
    • Kémény csatlakozás
    • Oromél

Mi a szakmai követelmény?

  • Habarcs minősége
  • Habarcs konzisztenciája
  • bedolgozási idő
  • időjárási viszonyok a bedolgozás alatt
  • a már kész tetőfedés megvédése

Nézzük meg a leggyakrabban használt csomópontot, a kúpcserepek elhelyezését.
A technológia folyamatban a legfontosabb, hogy a kúpcserepet nem utólag kenem ki, hanem habarcsba rakom. A 4. sz. fotón jól látható az utólagos kikenés, mert a kúpcserép belső felületén nincs habarcs. Az 5. sz. fotón látható a belső habarcs pogácsa, mely a kúpcserépnek nagy felületen tapadást biztosít és megoldható a kúpcserép vastagságába a vízorr képzése. A 6. sz. képen csomóponti rajzon is jól m4. sz. fotóegjeleníthető a szakszerűség.

4. sz. fotó 
5. sz. fotó  
6. sz. fotó  

Ez évben hagyomány őrzés keretében habarcs tanfolyam volt és az ott bemutatott technológia folyamatot tekintsük át.

  1. A kúpcserép aljzata az élléc vagy a gerincléc

  2. A tetőfedő anyag felületére elhelyezzük a habarcs pogácsákat

  3. A habarcs pogácsába helyezzük a kúpcserepet és gumi kalapáccsal óvatosan meg ütögetjük, míg a kúpcserép alsó része teljesen fel nem ül az éllécre vagy gerinclécre.

  4.  Ezután a kinyomódott habarcsot eltávolítjuk és hagyjuk a habarcsot, hogy a kötés elinduljon 11. sz. fotó
  5. amikor a kötés elindult akkor a tetőfedő kanállal óvatosan a kúpcserép anyag vastagságába kialakítjuk a vízorrt.

 

Alapanyag összetétel

Amikor elhatároztam, hogy felkutatom, hogy hazánkban van-e még szakember aki használja és ismeri a habarccsal való munkavégzést, sikerült találkoznom egy békéscsabai szakemberrel, ki nagy segítségemre volt abban, hogy megmutassa, hogyan is kell ezt a kényes műveletet készíteni. Ő egy saját recepttel rendelkezik,  15. sz fotó mutatja, hogy mennyi részből is keveri ki a megfelelő konzisztenciájú habarcsot.

15. sz. fotó

Természetesen a gyártói fejlesztések hatására ma már kész habarcs is kapható, melyből egyet szeretnék bemutatni, mellyel a bemutatón is dolgoztunk. 16. sz. fotó

 

Milyen eszközökkel dolgoztak a régi szakemberek és ma milyen eszközök szükségesek a munkafolyamatokhoz. 17-18 -19 – 20. sz. fotó

17. sz. fotó
18. sz. fotó 
19. sz. fotó 
20. sz. fotó 

 

Természetesen, mint mindent ez is karban kell tartani 3-4 évente ellenőrizni és ha kell akkor a látszó habarcsot felületkezelni.

Remélem sikerül egy régi technológiát visszahoznunk ahhoz az épületeinkhez, melyek építésénél használtak ezt a módszert. A felújítás után emlékeztet bennünket a régi szakembereink munkáira.

21. sz. fotó
 
22. sz. fotó  
23. sz. fotó  

 A habarcsos technológia feltámasztásához köszönetet kell mondanom Jancsó József Úrnak, ki a mai napig is dolgozik ezzel a technológiával és a TONDACH Magyarország Zrt.-nek ki a 2010. évében felvállalta, hogy nem engedi, hogy elvesszen a habarcsos él és gerinc képzés és hozzájárult ahhoz, hogy a gyakorlati bemutatóján  a fotók elkészüljenek.

Régi technológiai, ma is hasznos – habarcs használata a tetőfedésben